Rendszerüzenet
Szabo Magda Logo Szabo Magda Mobile Logo
“Minden ember külön világ, egy sem ismétli meg önmagát.”

Én itt kaptam az életet

Szabó Magda 100. születésnapjának előestéjén, október 4-én nyitották meg a Kossuth-díjas írónő hagyatékait, életét, személyiségét bemutató emlékházat és felavatták a Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnázium falára helyezett domborművet. Az emlékház a Tiszántúli Református Egyházkerület támogatásával valósult meg, a dombormű pedig Debrecen Város Önkormányzata és Juha Richárd szobrászművész ajándékaként készült el.

Az ünnepi alkalmon Perla Erzsébet, az intézmény magyar nyelv és irodalom, történelem szakos tanárnője elmondta, hogy a Dóczy Gimnázium közössége - a falakon kívül és belül is- minden lehetőséget megragad, hogy Szabó Magda emberi, hitvalló kálvinista, írói, tanári mivolta emlékét megőrizze, és kulturális örökségét életben tartsa.
Papp László, Debrecen polgármestere beszédében kiemelte, hogy az a szellemi és művészeti kincs, amelyet Szabó Magda létrehozott és a világra hagyományozott, nem csak ízig-vérig debreceni, hanem az egyetemes magyar kultúra örökérvényű része is. „E szellemi örökség alapja az a református hit, amelyet a családi és iskolai keretek között zajló kálvinista szellemű nevelés tett megingathatatlanná, s amely élete végéig kiapadhatatlanul táplálta személyes életét és írói munkásságát egyaránt” – mondta. Az írónő különböző elnevezésekkel illette az alma materét – ezeket is hallhatta a közönség – „kisasszonygyár”, „puritán college a hajdúsági Oxfordban”, vagy „tilalmak biztonságos erdeje”. Ezek mind egy-egy üzenetet közvetítenek a Dóczyt és a várost rajongásig szerető Szabó Magdától.

A megnyitón jelen volt Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár is, aki felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy abban a kilenc évtizedben, amelyben az írónő élt, mennyi minden történt: háború, béke, elnyomás, véleménydiktatúra és szabadság. Szabó Magda ezekben az évtizedekben vált a nemzetközileg is a legolvasottabb – 42 országban érhetőek el művei – magyar protestáns írónővé. „Műveiben egytől-egyik megtalálható a magyar gondolkodás, a magyar táj, a magyar viselkedés, tehát összességében a magyar nemzeti karakter” – hangsúlyozta, majd hozzátette, hogy írásaiban ott van a női lélek, a női gondolkodás, a női szerepek és karakterek is. A család mint érték is kiemelkedő szerepet kap műveiben, valamint a szívének legfontosabb helyszín a világon, Debrecen, amit ritkán nevezett meg, számára azt jelentette a város, hogy „haza”. „Az emlékház megnyitásával úgy érzem, hogy Szabó Magda ma hazaér” – zárta gondolatait Novák Katalin.

Fekete Károly tiszántúli református püspök örömét fejezte ki, hogy a gimnázium Szabó Magda életművét közkinccsé teszi. A korábbi emlékszobát kinőtte a hagyaték, ezért döntöttek úgy, hogy az iskola udvarán, külön épületben helyezik el az író szellemi és tárgyi örökségének emlékeit, amelyek rendelkezésre bocsátásáért a püspök köszönetet mondott a Református Kollégium múzeumának és Tasi Gézának, a Szabó Magda-hagyaték gondozójának.Fekete Károly megemlékezett arról is, hogy 1985-ben Szabó Magdát egyhangúlag választották meg a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnokának, s ezzel ő lett az első női főgondnok a Magyarországi Református Egyházban. „Ez a polgári milliő, amiből Szabó Magda lelke táplálkozott, úgy adható vissza, ha egy önálló világot teremtünk a számára. Amiből kibomolhat minden kincs, ami talán rejtetten, de mindenképpen megismerésre méltóan az ő hagyatékához tartozik” – fogalmazta meg Fekete Károly.

Gáborjáni Szabó Botond, a Debreceni Református Kollégium igazgatója átfogóan beszélt a kiállításról. Kiemelte, hogy az elkészült emlékház beszél Debrecen városáról is, ahol az írónő kezdetben élt, tanulmányait, doktorátusát végezte, életre szóló élményeit, tapasztalatait, mondandóját szerezte, és ahol a háború első szakaszát átvészelte. A kiállítás ajándékokról is szól, a városéról, kollektív tudatról, személyiségről, a varázslatosnak érzett gyermekkorról, Jablonczay Lenkéről, aki született író volt, de tündérként tengette életét, és Szabó Elekről, aki Európa klasszikus gyökereivel és vallása lényegével is megismertette leányát.
Tasi Géza, a hagyaték gondozója szerint a 15. Matula-napokon, születésének 100. évfordulóján az életét és munkásságát teljességében bemutató, méltó emléket állítottak Szabó Magdának. „Nagy örömömre szolgál, hogy a Tiszántúli Református Egyházkerület, a Dóczy Gimnázium és a muzeológusok kitartó munkájának köszönhetően létrejött az emlékház, valamint Debrecen Város Önkormányzatának és Juha Richárd szobrászművésznek köszönhetően elkészült a dombormű. Kívánom, hogy az ide látogatóknak nagy örömet szerezzen, és fedezzék fel Szabó Magda csodálatos világát.”

Az ünnepséget követően a Dóczy gimnázium épületének falán leplezték le Szabó Magda bronz domborművét, majd megnyitották az emlékházat, amelyben Szabó Magda szavai köszöntik a látogatókat: „én itt kaptam az életet, a nyelvet, amelyet beszélek, és amelyen a könyveim is szólnak".


Október 5-én szoboravatással és színházi előadással emlékeztek meg a 100 esztendeje született Szabó Magdáról Debrecenben. A református Nagytemplom előtt avatták fel az írónő egész alakos bronzszobrát, amelyet E. Lakatos Aranka szobrászművész készített, ezt követően pedig a Csokonai Színházban mutatták be a Régimódi történet című színművét. Az erről szóló tudósítást a Tiszántúli Református Egyházkerület honlapján olvashatják.

Forrás

A(z) Szabó Magda oldalon az üzemeltető süti fájlokat (cookie) használ, az adatvédelmi szabályzat rendelkezései szerint. A süti fájlok a számítógépén tárolódnak.